Nagyobb-e a szeretet az Igazságnál? – Dr John C. Whitcomb
Az ökumenikus evangélikálizmus mai filozófiájának egyik alapvető elképzelése, hogy a szeretet fontosabb a tannál. Újevangélikál tanítók azt mondják nekünk, hogy a tan elválaszt, míg a szeretet összeköt.
Az 1Korintus 13 szeretetről szóló fejezetében, az úgynevezett „szeretet-himnuszban” a következőt olvassuk: „Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig legnagyobb a szeretet.” Egyes emberek ezért azt mondják – „Ez az Ige megoldja a kérdést! A szeretet a legfontosabb!” Azonban ugyanez a fejezet mondja el nekünk, hogy a szeretet – „együtt örül az igazsággal”. Más szóval kifejezve, a hit, a remény és a szeretet erények, azonban az Igazság teljesen más státusszal bír. Az Igazság az alap, vagy a vonatkoztatási rendszer, amely nélkül az erények egyike sem képes megfelelően létezni.
Miért nem virágozhat a szeretet Igazság nélkül? Mert ha az Igazság nem definiálja, védelmezi és vezeti a szeretetet, akkor a szeretet katasztrófává válhat. Nem merjük az Igazságot az erényekkel egy szintre helyezni; az Igazság az erények fölött áll. Az erények elszáradnának és meghalnának, ha nem az Igazságért léteznének.
A szeretet Igazság nélkül sátáni szentimentalizmussá redukálható, és milliónyi emberi lényt képes elpusztítani. Figyeljük csak meg, mi történik egy otthonban, amikor egy anya vagy egy apa úgy fejezi ki szeretetét egy gyermek felé, hogy nem hajlandó megfegyelmezni. A szeretet nevében a gyermeket tönkreteszik, ahogyan azt a Példabeszédek könyve annyira világossá teszi.
A szeretet, ahogyan azt Isten definiálja, azt jelenti, hogy megtenni egy embernek azt, ami számára a legjobb az örökkévalóság fényében, mindegy milyen árat kell fizetni érte. Amikor az evangélizációról van szó, egyes keresztyének elfelejtik Isten definícióit és sátáni szentimentalizmusba esnek.
Az Úr Jézus mondta: „Ha ti megmaradtok az én beszédemben, akkor bizonnyal az én tanítványaim vagytok; És megismeritek az igazságot, és az igazság szabadokká tesz titeket.” (Jn 8:31-32) A szabadságot csakis az Igazságnak való teljes alávetettségben, feltétel nélküli megadásban lehet elérni. A mi Urunk azt is mondta: „Aki ismeri az én parancsolataimat és megtartja azokat, az szeret engem…” (Jn 14:21) „Ha valaki szeret engem, megtartja az én beszédemet” (Jn 14:23a).
Ez a szeretet döntő próbája – engedelmeskedünk-e az Igazságnak? A szeretet az Igazság szolgálója. Könnyebbé teszi az Igazság megemésztését, de sohasem szabad megengedni, hogy túlszárnyalja vagy, hogy félretegye azt.
Isten Igazsága sohasem változhat, azonban az Isten Igazsága emberi hírvivők kezében nagyon kényes és törékeny dolog. Vagy erőteljesen hirdetik és védelmezik, vagy egyetlen generáció alatt hajlamos elpárologni.
Dr John C. Whitcomb