ALFA-KURZUS

Mottó: Patrick Tschui – Alpha Welle című könyve

Amint ebből a német nyelvterületen megjelent könyvből megtudhatjuk, egy nagy népszerűségnek örvendő új „evangélizációs” módszer árasztotta el Nyugat-Európát, sőt az egész világot. Már több mint 130 országban alkalmazzák, így nálunk is, mind népegyházi, mind más közösségekben. Az Aliansz Magyar Evangéliumi Szövetség 2003. decemberi hírlevelében is hirdeti az Alfa-konferenciát. Az elmúlt év novemberében németországi látogatásom során egyik hívő testvér dicsekedve mesélte, hogy az Evangéliumi Gyülekezetek Szövetségének minden lelkésze kapott az Alfa-kurzushoz kiképzést. Csaknem az összes, eddig bibliahű felekezet, szabadegyház és közösség megtartja az Alfa-kurzusokat az egyháztól távollévő, elidegenedett emberek evangélizálására.

Különösen Angliában népszerű az Alfa, ott született, a londoni anglikán Holy Trinity Churchben. A nagy népszerűséghez hozzájárult az a tény, hogy Angliában az utóbbi tíz évben félmillióval csökkent az egyháztagok száma. Az Alfa-kurzus viszont 80%-ot is elérő hatást ígér.

Az Alfa világméretű elterjedésében fő szerepe van Nicky Gumbelnek, az említett gyülekezet lelkészének, aki a Torontó-áldást is behozta és terjesztette Európában. A Torontó-áldástól az akkor még bibliahű gyülekezetek elhatárolódtak. Ma viszont az Alfa-kurzussal, annak egyik gyümölcseként, ez is bekerült a gyülekezetekbe. Tehát az Alfa-kurzus mögött ugyanaz a lélek van, mint a Torontó-áldás mögött?

Patrick Tschui Alpha Welle című könyve azt vizsgálja, hogy biblikus-e az Alfa-kurzus. A könyv és egyéb írások bibliai alapon való vizsgálódásainak megállapításait szeretném megosztani azokkal, akik még nem vagy alig hallottak az Alfáról.

Az Alfa egy ökumenizáló program az evangéliumi hívők, a karizmatikusok és a katolikusok egyesítésére. Ez az ún. „negyedik hullám”. Az első hullám a XX. század elején indult a pünkösdi mozgalommal, amelyre az akkori hívő vezetők a Berlini nyilatkozattal válaszoltak, megtagadva minden kapcsolatot a mozgalommal. Majd a második hullám érkezett az előző évszázad közepén, ami a karizmatikus mozgalom kezdete volt. A harmadik hullám a század utolsó harmadában a nagy csodák és jelek időszaka volt. Az Alfát pedig az egyik katolikus érsek Isten ajándékának tartja, ami összekapcsolja egymással a keresztyén gyülekezeteket, felekezeteket.

Az Alfa-kurzus ajánlása szerint a tanfolyam bevezetés a keresztyén hit dolgaiba, ami kis csoportos, 15 személlyel, 15 leckéből és ugyanennyi alkalomból álló tanfolyam. Ebből tizet hétközi estén tartanak, négyet szabad hétvégéken, és egyet az Alfa-ünnepen. Utóbbira a végzettek rokonait, ismerőseit hívják meg, akik egyben a következő tanfolyam meghívottai is. Az alkalmon eltekintenek az imádságtól, hogy ne botránkoztassák meg a kívülvalókat. A tanfolyamok anyagát az előadók számára Nicky Gumbel állította össze. A hétközi alkalmak közös vacsorával kezdődnek, ezt követően fél órás előadás következik részletesen kidolgozott témából, esetleg videóról. Fő szempont az, hogy a résztvevők jól érezzék magukat. Még keresztyén viccgyűjtemény is rendelkezésre áll a jó hangulat biztosítására. Az előadások nem konfrontatívak, ezért nem szabad ijesztgetni a résztvevőket a pokollal és egyéb hasonló dolgokkal. Az előadás a Jézusról szóló tanítással kezdődik. Ez egy olyan evangéliumi minimum, ami minden egyház által elfogadható. A harmadik előadás végén egy Jézus-elfogadási imát mondanak el a résztvevők, ami után, a további előadásokon, már hívő embereknek tekintik őket. Ezután már csak mellékesen említik Jézus nevét.

Ami jellemző az Alfára, hogy ember- és nem istenközpontú. A bűnös ember önmagát helyezte a középpontba, és Istent a szélre szorította ki. Ez jellemző az Alfára is, ami humanista beállítottságú. Nem Istentől indul el, hanem az embertől és az ember szükségleteitől. Az Alfából teljességgel hiányzik az Isten személyéről, lényéről való tanítás, pedig a kegyelemről szóló tanítás Istent teszi a középpontba, hiszen Jézus által Ő tett meg mindent az ember megmentésére, az ember pedig ehhez semmivel sem járulhat hozzá. Az antikrisztusi vallás egyik jellemzője az emberközpontúság (2Thessz 2:4). Az Alfa jézusa azért vonzó, mert az ember természetes igényeit elégíti ki. Ez a jézus-kép nem egyezik meg a Biblia Jézus-képével.

Gumbel idézi Freudot és Jungot, akik az ember ősi igényeként a szeretetet, biztonságot és a jelentőségteljességet említik, amelyeket Jézus teljesíteni akar.

Az Alfa mellékesként említi az ember teljes elveszettségét, mindenestől bűnös voltát, és Jézus egyszeri áldozatát. A kereszthalált is emberi szemszögből szemléli. Az ember szükségesnek tartja a megváltást, ezért halt meg Jézus, hogy megváltsa az embert. Arról már nem tesz említést, hogy Isten igazságos követelményének tett ezzel eleget, hogy a bűn elnyerje méltó büntetését.

Az Alfa embercentrikus volta abban is kifejeződik, hogy úgy beszél, mintha Isten létezne érettünk. Az Alfa evilági súlypontú, azt keresi, miként hozhatja ki az ember a legjobbat az életből.

Általában is érvényes az Alfánál, hogy máshova helyezi a súlypontokat, mint a Biblia. A tananyagban a fő helyet a Szentlélekről és a vele kapcsolatos megtapasztalásokról szóló tanítás foglalja el. Erősen hangsúlyozza a szentlélek-keresztséget, amelynek következménye a nyelveken szólás. Gumbel azt tartja, hogy az újonnan születés a keresztség vize által van. Az Alfa tizedik leckéje tanítja a Szentlélekhez imádkozást és annak imádását, a Szentlélek ajándékaiért és a megtapasztalásokért való imádságot. Az Alfa szerint a Szentlélekről való beszéd az Istennek ereje, szemben a Szentírással, ami a keresztről való beszédet tartja annak. Szerintük a Szentlélek vételét a nyelveken szólás, az elesés, a földön gurulás, az önuralom elvesztése, állati hangok produkálása és egyéb megtapasztalások igazolják, mint pl. a Torontó-áldás is, amiben a felsoroltak többsége szintén megtalálható.

A szentlélek-keresztség, vagy a „második áldás” alapvetően különbözik a bibliai újonnan születéstől. A Biblia nem beszél második áldásról. Így az Alfa megtérései nem azonosak a bibliai megtéréssel. Az Alfa az Úr Jézus helyett a jeleket és megtapasztalásokat produkáló hamis lélekre irányítja a figyelmet. Az Alfa-bizonyságtételeknél meleghullám érzékelése, fehér fény látása, remegés és nevetési roham jelzi a lélekkel való beteljesedettséget. Pedig a Szentlélek sohasem önmagára, hanem az Úr Jézusra irányítja figyelmünket. Jn 16:14: „Az engem dicsőít majd, mert az enyémből vesz és megjelenti néktek.”

Az Alfa mindenkinek ajánlja a kézrátétellel való gyógyítást. A tanfolyam résztvevői nem arról tesznek bizonyságot, hogy Jézus által változott meg az életük, hanem a Szentlélekről szóló hétvégi alkalom óta. A nyolcadik lecke azt taglalja, hogy a keresztény egyházakban eddig a Szentlélek személyét és munkáját nem méltatták, csak az Atyát és a Fiút emelték ki.

Az Alfa jellegét tehát a Szentlélekről való súlypontos karizmatikus tanítás adja, az evangélium rövid hirdetése csak megtévesztésül szolgál. Gumbel olyan hamis tanítók írásait is ajánlja, mint Yonggi Cho. A reformációt sajnálatos eseménynek, botránynak minősíti. Az Alfa nem tanít a hívő ember Krisztusban voltáról, benne való teljességéről, a Krisztussal együtt megfeszítettségről és a lelki áldásokról. Az Alfa „megtértjei” megtéretlenül kerülnek a gyülekezetekbe, ezzel hozzájárulnak a gyülekezetek elvilágiasodásához.

A legnagyobb veszély azonban az, hogy a hamis lélek által szakadásokat idéznek elő Isten népe között.

Gumbel egyenlőséget tesz az úrvacsora és a katolikus áldozás között, ezzel elfogadja a misében Jézus Krisztus ismételt feláldozását.

Az evangélium fedezete alatt tévtanokat hirdet. Az Alfa nem az igazi bibliai egységet mozdítja elő, sokkal inkább aláássa azt. Németországban a Berlini nyilatkozattal szemben 1996-ban megszületett a Kasseli nyilatkozat a Németországi Aliansz és a Németországi Pünkösdi Szövetség közötti együttműködésről. Azóta együtt szervezik az ún. Jézus-meneteket, Jézus-napokat, ma már a katolikusokkal karöltve, aminek katolikus előadóit az egyesített keresztyénség szószólóiként ismerik el a protestáns oldalon is.

Összefoglalva, olvasóinknak azt ajánljuk, hogy kezeljék óvatosan az Alfa-kurzus kétes értékű módszereit. Gyülekezeteink többségében tartanak – hazai lelki vezetőink által összeállított és vezetett – biblikus tanfolyamokat. Éljünk inkább ennek lehetőségével!

Nánássy Csaba

(Ez az írás megjelent a Biblia és gyülekezet c. keresztyén folyóirat XVI. évf. 1. számának 12. és 13. oldalain.)