Karácsony vagy Krisztus?

Megfontolni való üzenet karácsony ünnepe kapcsán

Karácsonykor sokan mondják, hogy Jézus Krisztusnak, az Isten Fiának születése napját ünneplik. Ez nem mindig volt így, hiszen eredetilegtöbbféle pogány ünnepet tartottak ilyenkor, különféle bálványistenek tiszteletére. Ezeket próbáltákjószándékú, de Isten Igéjére (pl. Ézsaiás 1:13) nem figyelő vallási vezetők úgymond “krisztianizálni”, azaz keresztyéni tartalommal megtölteni. Tették ezt azért, hogy a pogány népeket így megnyerjék a vallásuknak. Úgy gondolkodtak, hogy ha az emberek az ünneplést, a szórakozást is megtarthatják, amiről nem szívesen mondtak volna le, és közben néhány keresztyénnek gondolt szokást is felvesznek, akkor a vallás híveinek száma gyorsabban fog növekedni. Ennek a hibás kompromisszumnakaz eredménye egy zavaros keveredés lett, aminek mi is tanúi lehetünk a mai időkben. Mindenféle kellékek előkerülnek, amik teljesen eltakarják Isten Fia földre jövetelének rendkívüli üzenetét, amire pedig olyan nagy szüksége van minden embernek.

Az igazság az, hogy a Szent Bibliában az egy élő igaz Isten által elrendelt ünnepek között nem találjuk az Úr Jézus születése napjának megünneplését. Sem az Izráelnek adott prófétikus ünnepekben, sem a keresztyénség tanításában, mindennapi életének leírásában nem találunk rá utalást. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lehetne megünnepelni, hogy a világmindenség Teremtője, az örökkévaló Isten embertestet öltve a földre született. Azonban ezt helytelenfelszínesen, mindenféle oda nem illő eszközzel és módon tenni. Szabadságában áll az embernek, hogy ünnepet szenteljen erre, de ha már valaki megteszi, akkor méltó módon és igazán tegye. Nagyon tisztességtelen öncélú élvezetekre felhasználni egy olyan személynek a születését, akinek sem az életével, sem a halálával, sem a feltámadásával nem akarnak törődni!

Annak a karácsonynak, amit a hitetlenek is készek megünnepelni, valójában semmi köze az Úr Jézus Krisztushoz. Ennek a karácsonynak van egy hangulata, egy varázsa, ami után vágyakoznak az emberek. Ezt különféle eszközökkel és módokon érik el.Meghittnek mondott családi összejövetel, karácsonyfa, ajándékok, díszek, illatok, étel-ital és zene. Mindez azonban múló tünemény valódi tartalom nélkül. Hány emberben ott a hiányérzet, az üresség, amit Isten Igéje olyan találóan fogalmaz meg: „Nevetés közben is fáj a szív; és végre az öröm fordul szomorúságra.” (Példabeszédek 14:13) Ez az életünk valódi megoldásának hiányát jelzi. A világ által is megünnepelt karácsony pótléka az igazi boldogságnak: a Jézus Krisztussal való személyes kapcsolatnak.

Karácsony vagy Krisztus? Ezzel a provokatívnak tűnő kérdéssel arra hívjuk fel a figyelmet, hogy nem lehet egyszerre a világi szokásoknak is megfelelni, meg Isten tetszését is keresni. Egyszerre nem fog menni, két úrnak nem lehet egyszerre szolgálni. El kell döntenünk, hogy valójában mit szándékozunk tenni. Hazug varázslatra vagy a valóságra vágyunk? Az tapasztalható, hogy újra és újra visszatér az ünnep az eredeti pogány gyökereihez és egyáltalán nem Jézus Krisztusról szól, sokkal inkább a pénzéhes kereskedőkről és a képmutatásról. Az embernek ilyen üres, hiábavaló ünneplésre, a maga felesleges kellékeivel semmi szüksége nincs. Jézus Krisztusra, a bűnösök megmentőjére, a világ Megváltójára viszont annál nagyobb szüksége van. Gondolkodjunk el az Ő születésének valódi jelentőségén! Jézus Krisztus azért született, hogy meghaljon. Ez megrendítő! Az Ő földre jövetele éppen azért vált szükségessé, mert mi nem hogy egy kicsit sem tudunk szeretni, évente egy-két napig sem, hanem semmi jóra nem vagyunk képesek Isten előtt és az emberek felé. Ez azért van, mert fellázadtunk Teremtőnk ellen. Tette ezt az első emberpár, de követtük őket mindnyájan az engedetlenségben. Megszegtük Isten szent törvényeit. Kizártuk Őt életünkből, mindenestől bűnössé lettünk. Ebben az állapotban a szent és igaz Istentől csak ítéletet érdemlünk, halált. Nem csupán testi halált, hanem azután az örök halált kínok között a kárhozatban, a pokolban. Ebből az állapotunkból szabadulni magunktól nem tudunk. Viszont Isten – számunkra felfoghatatlanul – szeretett bennünket, érdemtelen bűnösöket, mégpedig annyira, hogy szabadulást készített. Már a bűnbe esett emberpárnak megígérte, hogy Szabadítót fog küldeni (Mózes 1. könyve 3:15). Később pedig egyre több prófécia hangzott el és íratott le, mint például ez: „Mert egy gyermek születik nékünk, fiú adatik nékünk, és az uralom az Ő vállán lészen, és hívják nevét: csodálatosnak, tanácsosnak, erős Istennek, örökkévalóság atyjának, békesség fejedelmének!” (Ézsaiás 9:6)

Amikor elérkezett az idő, az Úrnak angyala így adta hírül Jézus Krisztus érkezését szüleinek: „Ímé a szűz fogan méhében és szül fiat, és annak nevét Immanuelnek nevezik, ami azt jelenti: Velünk az Isten.” (Máté 1:23) Mária valóban szűz volt, úgy fogant meg benne Isten Szent Szellemének csodálatos beavatkozása által Jézus Krisztus, aki emberré lett, de Ő maga az örökkévaló Istenség második személye, a Fiú Isten öröktől fogva. „És minden versengés nélkül nagy a kegyességnek eme titka: Isten megjelent [ember]testben…” (1 Timóteus 3:16a) Ez egy páratlan csoda! Miért jelent meg Isten embertestben? „…az Isten az Ő Fiát elbocsátván bűn testének hasonlatosságában és a bűnért, kárhoztatta a bűnt a testben.” (Róma8:3) Bűneink elnyerték méltó büntetésüket úgy, hogy helyettünk a bűntelen Jézus Krisztus fizetett meg szenvedései és halála által. „Aki a mi bűneinket maga vitte fel testében a fára, hogy a bűnöknek meghalván, az igazságnak éljünk: akinek sebeivel gyógyultatok meg.” (1Péter 2:24) „Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az Őegyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen Ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (János 3:16) Oly jó volna, ha most elgondolkodnál a Szentírás Igéin, mennyire nagy szükséged van aMegváltóra! A végig kisdedkorban tartott hamis “jézuska” nem segíthet rajtad, az eltorzított képe az igazinak, csupán önző énedet szolgálja evilági ajándékokkal. Neked a világi karácsony kiüresített ünnepi “kellék-jézusa” helyett a valódi Krisztusra van szükséged. Általa kaphatsz bűnbocsánatot, kegyelmet és örök életet. Őbenne fogad el az Atya, amikor magadat megalázod, bűneidet bűnbánattal megvallod, hitedet a megmentésedre egyedül a megfeszített, meghalt, de harmadnapra feltámadott Jézusba veted. Ez kizárólag hitből lehet a tiéd, mindenféle vélt jócselekedeted és hozzájárulásod nélkül. Így van megírva: „Ellenben annak, aki nem munkálkodik, hanem hisz abban, aki az istentelent megigazítja, az ő hite tulajdoníttatik igazságul.”(Róma 4:5) Ez azt jelenti, hogy Isten Krisztusban igaznak nyilvánít és elfogad, ha hiszel Őbenne.

Kétezer éve Jézust nem fogadták be a vendégfogadó házba, mert nem volt hely. A karácsonyozó vallásos emberek sem fogadják, csak kelléknek a karácsonyukhoz. Vajon a te szíved felszabadul-e, nemcsak a felszínes ünnepléstől, hanem minden bűntől, hogy az Úr Jézus legyen a lakója? Világi karácsony vagy Krisztus? Válassz!