Minek a jele a szivárvány?
Sok különleges jelenség veszi körül az életünket ebben a világban. Egyik ilyen példa a szivárvány, amelyet megjelenésekor gyerekek, felnőttek és időskorúak is mindig ujjongó örömmel csodálnak.
Ebben a kis füzetben a szivárvány Alkotójáról írunk és arról, hogy Ő mi okból, mi célból helyezte azt az égre. Semmi sincs értelmetlenül ezen a világon, Isten mindent céllal alkotott. Sokan szeretnék a szivárványt kisajátítani, birtokba venni, és saját elképzelésük alapján jelentést adni neki, de az egyedül Istené, és nem lehet Őtőle elbitorolni. Ismerd meg, mit mond Isten igéje, a Biblia a szivárványról, és hogy valójában Ő mire szeretné felhívni a figyelmedet e csodálatos jelenség által.
Mi előzte meg a megjelenését?
(Mózes első könyvéből)
Az első emberpár, Ádám és Éva bűnesete az Édenkertben egyértelművé teszi számunkra, hogy az ember önerejéből nem képes Isten akaratát teljesíteni. (3. fejezet) „Nem esik messze az alma a fájától.” – szokták mondani. Olvashatjuk, hogy az elkövetkező generációk sem tudtak jót cselekedni Isten szemében, sőt inkább egyre csak sokasodott az emberek gonoszsága és erőszakossága azokban az időkben. Isten szomorúsága az elhatalmasodó bűn miatt leírhatatlan, és úgy határozott, hogy özönvíz által mindent és mindenkit eltöröl a föld színéről. (6. fejezet 1-7.versei)
„De Noé kegyelmet talála az Úr előtt.” (Zsidókhoz írt levél 11:7)
Noé volt akkoriban az egyetlen ember, aki hit által tisztelte Istent és engedelmeskedni kívánt Neki, ezért Isten szövetséget kötött vele. Lehetőséget biztosított, hogy Noé és családja megmenekülhessenek a közelgő ítélet elől. Isten elmondta Noénak, hogy egy bárkának kell készülnie, amely által életben maradhat ő, a családja és az állatok. (6. fejezet 9-22.versei)
Miután a bárka elkészült és mindenki bent tartózkodott, az ajtó bezárult, és hatalmas özönvíz zúdult a földre. Isten teljesítette ígéretét. Amikor a vízszint emelkedni kezdett, az emberek megrémülve a hegytetőkre menekülhettek, de az ítélet ott is elérte őket. Mindenki odaveszett, aki a bárkán kívül volt. (7. fejezet)
„Van olyan út, mely helyesnek látszik az ember előtt, és vége a halálra menő út.” (Példabeszédek könyve 14:12)
Amikor a víz, amely a világot elöntötte, Isten parancsára visszahúzódott, és a föld megszáradt, Noé, családja és az állatok előjöhettek a bárkából. (8. fejezet) Ezek után Isten szövetségi jelként mutatta be a szivárványt:
„Az én ívemet helyeztetem a felhőkbe, s ez lesz jele a szövetségnek közöttem és a föld között. És lészen, hogy mikor felhővel borítom be a földet, meglátszik az ív a felhőben. És megemlékezem az én szövetségemről, mely van én közöttem és ti közöttetek, és minden testből való élő állat között; és nem lesz többé a víz özönné minden testnek elvesztésére.” (9. fejezet 13-15.versei)
Hogyan jelenik meg a szivárvány?
Napjainkban egyre gyakoribbak a hurrikánok Amerikában és a föld számos más pontján is. Ezeket a pusztító viharokat erős szelek, mennydörgések és legtöbb esetben jégesők és áradások is kísérik. Hazánkban is tudjuk, amikor fekete fellegek gyülekeznek, biztosan egy hatalmas vihar érkezik. A sötét felhők még a legjobb kedélyű embereket is lelombozhatják, a közelben becsapódó villámok dörgései pedig még a legbátrabbakat is megriasztják.
Amikor a vihart átvészeltük, és a felhők kezdenek elvonulni, a nap sugarai áttörik a sűrű fellegeket, a fény megtörik a vízcseppeken és így jelenik meg a szivárvány.
Jön a sötétség, az ítélet, de az ítélet felett győz az irgalom, megjelenik az ív. Ez a jel Isten kegyelmét, dicsőségét, hűségét és ígéretét hívatott hirdetni.
„Mert nagy, egek felett való a te kegyelmed, és a felhőkig ér a te hűséges voltod!” (Zsoltárok könyve 108:5)
A szivárvány sokkal több, mint egy egyszerű szép jelenség, vagy egy szép szó kifejezésének szimbóluma, mint például a béke, szeretet, vagy sokszínűség.
A szövetségi jel számodra
Látjuk a világban a sok gonoszságot: háborúságot és gyilkosságot, de meg kell látnunk saját életünkben is a bűnt. Isten ellen lázadunk, hiszen nem keressük az Ő akaratát, és életünket Nélküle szeretnénk leélni. Kevés időnket ezen a földön kívánságaink és vágyaink kielégítésével töltjük, távol a teremtő Istentől, és mégis azt várnánk, hogy minden cselekedetünkre áldását adja. Egyébként, ha életünkben valami félresikerül, hirtelen haraggal Őt vádoljuk, és úgy látjuk, hogy Ő mindig csak ítél, törvénykezik, de meg nem mutatja nekünk általunk vélt „szeretetét” és „igazságát”. Egyértelmű, hogy mi nem tudunk az Istennel való szövetség (kapcsolatba lépés) feltételeinek megfelelni, mert Isten ugyanolyan romlottnak lát minket, mint a bárkán kívüli embereket Noé idejében.
Helyünkre Isten egyszülött fia, Jézus Krisztus állt, amikor Ő tökéletes Istenként emberré született erre a bűnnel átitatott sötét világra, hogy minket megmentsen a bűneinkért és Isten elleni lázadásunkért járó büntetéstől: az örök kárhozattól. Ő a golgotai kereszten életét adta értünk, hogy az Atya Vele kössön örök szövetséget. Az Ő személye és áldozata emlékezteti Istent arra, hogy még egy ideig tartson kegyelmi, türelmi időt, hogy te is megtérhess bűneidből, és el ne vessz az ítéletben.
Az ítélet a bűneinkért pedig nem más, mint az örök kárhozat, a pokol. Ez a hely nem kifejezetten az emberek számára készült. Isten és ember ellensége, a Sátán (nevének jelentései: ellenség, pusztító, hazugság atyja, emberölő) alattomos módon lázadt fel Isten ellen, magával csábítva angyalok sokaságát, és az emberi világot, benne téged is. Az ellenség biztos jövője ez a büntetés.
„A tolvaj nem egyébért jő, hanem hogy lopjon és öljön és pusztítson;”
(János evangéliuma 10:10)
A Sátán célja felforgatni, tönkretenni Isten dolgait és teremtett világát, – az Isten képére teremtett embert is. Szeretné a Felőle való gondolkodásunkat elterelni, hogy mindenképp eltávolodjunk, elforduljunk Istentől, az Ő ajándékától, és megtéretlenül elvesszünk. Miért engedünk inkább az ellenségnek? Mert Ő hízeleg, és látszólag jó dolgokat ad a világban, de valójában lelkileg és szellemileg megrabol bennünket. A világban jól élhetsz, küzdhetsz azért, hogy mindenki „jól”, „szabadon” és „békében” élhessen, ahogyan akar. De hangya idejű életünk után jön a halál, amiről senki nem tudja, mikor következik be, és az örökkévalóságban Teremtőnk, Vezetőnk nélkül ébredünk. Így az ítéletkor a bűneinkben Nélküle élt életünkért és a kegyelmének visszautasításáért kell fizetnünk, amire mi képtelenek vagyunk.
Drága olvasó, ne a bűnben, hanem a kegyelemben növekedj, mely egyedül a tökéletes és igaz, testben megjelent Isten Fiában, Jézus Krisztusban lehetséges, akit a te szerető Alkotód küldött. Fogadd el Jézus Krisztus érted élt életét, bűneidért való jogtalan szenvedését és helyetted való hatalmas áldozatát, mely különb minden áldozatnál. Ő a halált is megízlelte érted, pedig az Ő helye igazságosan a mennyben lett volna mindvégig az Atyánál. Ő lehajolt hozzád, és magához szeretne fogadni, mert látja, mennyire szegény vagy Nélküle, csak koldulsz a pillanatnyi örömökért, dicséretért és szeretetért. Az örök, valódi és maradandó szeretet egyedül Jézus Krisztusban van. „Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja az ő barátaiért. Ti az én barátaim vagytok, ha azokat cselekszitek, a miket én parancsolok néktek.” (János evangéliuma 15:13-14) Fogadd el Krisztust megváltódnak, és bánd meg bűneidet Őelőtte, hogy a halál számodra ne veszteség legyen, hanem valódi nyereség. Kövesd Őt mostantól, hogy ne az ítélet alatt lévő világ, és ne az örök kárhozat legyen az otthonod, hanem az örök öröm, Krisztus szeretete és az Ő dicső országa.
„Én azért jöttem, hogy életök legyen, és bővölködjenek. Én vagyok a jó pásztor: a jó pásztor életét adja a juhokért.” (János evangéliuma 10:11)
Ha szivárványt látsz, emlékezz:
- bűnösségedre, hogy bűneid miatt méltó vagy az ítéletre.
„Mert mindnyájan vétkeztek, és szűkölködnek az Isten dicsősége nélkül.” (Pál Rómabeliekhez írt levele 3:23)
- Isten nem feledkezett el rólad.
„Mert nem gyönyörködöm a meghaló halálában, ezt mondja az Úr Isten. Térjetek meg azért és éljetek!” (Ezékiel próféta könyve 18:32)
- Jézus Krisztus érted hozott áldozatára, amely még visszatartja Isten ítéletét. Egyedül az Ő áldozata szabadít meg téged az ítélet alól, ha elhiszed, és megtérsz bűneidből.
„Nem késik el az ígérettel az Úr, mint némelyek késedelemnek tartják; hanem hosszan tűr érettünk, nem akarván, hogy némelyek elveszszenek, hanem hogy mindenki megtérésre jusson.” (Péter második levele 3:9)
„Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (János evangéliuma 3:16)